Változik az agrártáj, egyre nagyobbak a szántóföldi táblák, eltűnőben vannak a szegélyélőhelyek, a természetes élőhelyfoltok.  A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése egyre látványosabb. Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös állásfoglalást írtak alá az élő rendszerek védelméért. Ennek célja az agrárium jövőjét meghatározó támogatások természetbaráttá tétele.

A hazai természetvédelem számára az egyik legnagyobb szakmai kihívást a mezőgazdálkodás fenntarthatóbb pályára állítása jelenti. A Madártani Egyesület évtizedek óta dolgozik az agrár-élőhelyek és az ott élő állatfajok védelméért és próbálja elősegíteni az érintett szereplők párbeszédét és együttműködését.

A túzokállományra világszerte ható egyik legfontosabb hatás, a légvezetékeknek ütközés, ennek következtében történő pusztulás hazánkban is jelentős veszélyeztető tényező. A légvezetékek főként az olyan nagytestű madarakra hatnak negatívan, mint a túzok (vagy például daru), de a légvezetékek nem megfelelően kialakított fejszerkezetei a közvetlen áramütés miatt más fajokat is fenyegetnek.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nagyon izgalmas hírt közölt: sikeres költést figyeltek meg idén a Dél-Hevesi-pusztákon. Itt nagyon kicsi a túzokpopuláció, gyakorlatilag minden egyednek, minden sikeres költésnek roppant nagy jelentősége van a faj megőrzése szempontjából. További részletek a BNPI honlapján.

Az idei év túzok költési eredményeiről jelent meg egy cikk a HNPI honlapján. Részletek ott.

Az „ A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” című Life+ program keretében a közelmúltban egy vad túzokfióka is jeladót kapott a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén. A fiatal kakasról kapott információk segítenek jobban megismerni az Alföld nagy madarainak mindennapjait. További részletek a KMNPI honlapon.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által Dévaványán működtetett túzokrepatriáló állomás idén is nevel túzokcsibéket a mezőgazdasági munkák során talált elhagyott túzoktojásokból. Az idei madarak visszavadítása megkezdődött, ketten közülük a TúzokLIFE projekt műholdas jeladóit is viselik. Részletek a KMNPI honlapján.

Megjelent a Kiskunsági Nemzeti Park hírlevelének a Két víz közének a legújabb száma. A 2020 nyári számban a Természeti sokféleség nélkül nincs fenntartható mezőgazdaság című cikk mellett a TúzokLIFE projektben végzett drónos túzokfelderítésről írt cikk is helyet kapott. A szám pdf formában letölthető a KNPI honlapjáról.

A Csanádi-puszták talán a legkevésbé közismert túzok élőhely Magyarországon. Az idei év sikeresnek bizonyult a túzokok költése szempontjából itt is. Részletek a KMNPI honlapján.

A Natura 2000 oldalon megjelent az MME gyepterületek gazdálkodását bemutató e-learning tananyaga. A tananyag összeállításában a TúzokLIFE projekt eredményeire, többek között a „Természetközeli gazdálkodási gyakorlatok útmutatója – Gazdálkodás Natura 2000 gyepterületeken” című kézikönyvre támaszkodunk.