Húsz főből álló újságíró csoport érkezett a Felső-Kiskunságba az Európai Bizottság Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) részéről 2024. október 10-én. A kommunikációs szakemberek a látogatásuk során olyan magyarországi példaértékű kezdeményezéseket kívántak megtekinteni, melyek a Közös Agrárpolitika támogatásaival segítik a mezőgazdasági termelőket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Örömünkre szolgált, hogy a látogatás keretében mintaként szolgálhattak ehhez a kiskunsági magas természeti értékű területek, ahol az extenzív gyepgazdálkodás és művelési módok éghajlatváltozásban betöltött szerepe mellett képet alkothattak az őshonos haszonállatok gazdasági és környezeti szerepéről is.

A program Bösztörpuszta-Nagyálláson, a Sztyeppék Házában vette kezdetét. A résztvevőket Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) igazgatója köszöntötte. Röviden ismertette a nemzetipark-igazgatóságok területkezelésben betöltött szerepét, valamint a tevékenységek között a természeti értékek megőrzése mellett kiemelte a gazdálkodókkal történő folyamatos kapcsolattartás fontosságát.

Ugró Sándor köszöntötte a résztvevőket (Fotók: Schneider Viktor)

Tóth Péter programvezető (MME) áttekintette a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatások biodiverzitásban és éghajlatváltozásban betöltött szerepét. Előadásában kitért az ún. zöld támogatási elemek (agrár-környezetgazdálkodás, Natura 2000 kompenzáció stb.) várható hatásaira, illetve elmondta, hogy az elmúlt évek éghajlati kihívásai és piaci változásai miatt fokozódó érdeklődés várható a gazdálkodók körében. Végül hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi célok KAP-rendszerben történő érvényesítése intenzív ágazati együttműködést igényel.

Tóth Péter hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi célok KAP-rendszerben történő érvényesítése intenzív ágazati együttműködést igényel

Lóránt Miklós, a KNPI Dunamenti Tájegységének vezetője a hazai Magas Természeti Értékű Területek rendszerét mutatta be. Kiemelte, hogy a támogatási rendszer sikeres megvalósításához fontosak a monitoring adatokból származó szakpolitikai ajánlások. Továbbá nélkülözhetetlen a KAP kifizetési lehetőségeinek terjesztése és kommunikációja, valamint a megvalósuló tevékenységek helyszíni ellenőrzése.

Lóránt Miklós a hazai Magas Természeti Értékű Területek rendszerét mutatta be

A Szomor Ökofarmon tett látogatás során Szomor Dezső, a gazdaság megálmodója és vezetője bemutatta az ökofarm létrehozásának történetét, illetve áttekintette a gazdaság fő tevékenységeit (gyepgazdálkodás, őshonos állatfajok tenyésztése, vizes élőhelyek kialakítása és fenntartása, halgazdálkodás stb). Továbbá felhívta a figyelmet az őshonos haszonállatok szerepére, valamint hangsúlyozta a magyar szürke szarvasmarha tartásának és megőrzésének fontosságát is. A sajtókirándulás résztvevői a gazdag kóstolókínálat keretében ismerkedhettek a gazdaság hústermékeivel.

A kirándulás terepi szakaszában a résztvevők a természetvédelmi és klímaadaptációs célokat egyaránt szolgáló extenzív gazdálkodási gyakorlatokat tekinthettek meg (vízvisszatartás, vizes élőhely-fejlesztés, gyepesítések), valamint gyakorlati példát láttak a túzokvédelem több támogatási eszközből (KAP, LIFE, KEHOP) történő megvalósulására.

(A cikk a KNPI honlapján jelent meg eredetileg, a Túzok Life programhoz kapcsolódóan)