Jeladós madarak

A TúzokLIFE projekt előtt egy túzokra került GPS jeladó Magyarországon 2006-ban. Ez a madár a Luca nevet kapta a keresztségben, és 10 éven át rengeteg adattal szolgálta a túzokvédelmet. Luca reményeink szerint a mai napig jól van, a jeladótól nagy valószínűséggel megszabadult (a legutolsó pozíciók egyikén az adóval sikerült lefotózni az állatot, a hám félig szétszakadt, leeséssel fenyegetett, de a madár szemmel láthatóan jól volt, az adó nem került elő, a madarat az adóval vagy az adó nélkül megfigyelni továbbiakban nem sikerült).

A jelenlegi projektben Magyarországon legalább további 12 túzok megjelölése várható. Arra vagyunk kíváncsiak, melyek a hazai túzokállomány fennmaradása, megerősödése, esetleges növekedése szempontjából kulcsfontosságú, rendszerszinten ható tényezők.

Ismereteink szerint a túzokállomány számára a legnagyobb, közép- és hosszútávon ható veszteséget a „beállt” tyúkok elvesztése, illetve a sikertelen fészkelés/utódnevelés jelentik. Számunkra tehát azok a faktorok minél pontosabb megismerése lényeges, amelyek a tojók túlélését, a költés sikerességét, valamint fiókák egyéves túlélését befolyásolják. Hogyan működnek pontosan ezek a tényezők, mik a hatásmechanizmusok, hol és miként lehetséges érdemben beavatkozni?

Kutatási témáink:

  1. Fiókakori mortalitás okai jeladós sérült, ill. elhullott madarakról gyűjtött információk alapján
  2. Élőhelyválasztás és élőhely-alkalmasság, ill. ezek változásai
  3. Metapopulációs dinamika

Jelenleg 2 nevelt kakas és 2 öreg tyúk (Dévaványa) és 3 vad csibe (2 Mosoni-sík, 1 Kiskunság) visel jeladót. Mivel a túzok fokozottan védett madár, óvott természeti érték, zavarásra meglehetősen érzékeny, így a jeladós madarakról közvetlen pozíció adatokat nem közlünk a honlapon.

Nike Air Flight Huarache